A Rawlplug története
1887-et írunk. A Rawling testvérek úgy döntenek, indítanak egy kis vízvezeték szerelő vállalkozást. A cég eredeti székhelye a South Kensington-i Richmond Road-on volt Londonban. A történet itt kezdődik.
Láthatóan jól vezetett vállalkozás volt, mert a cég szépen növekedett, kínálatát a kor változó műszaki igényeit követve bővítgette. Az 1890-es évek elején szolgáltatási portfolióját villanyszerelési tevékenyégi körrel egészítette ki. 1910-re, az ekkor már a Gloucester Road-on tevékenykedő Rawling Brothers Ltd., repertoárját már villanyszerelési, vízvezeték szerelési, autóipari, általános építőipari és gépészeti tevékenységek alkották. Ezzel nagyjából egy időben, azaz 1910-ben, a testvérek egyikét, a mérnök és építési vállalkozó John Joseph Rawlings-t, a londoni British Museum megbízta elektromos szerelvények felszerelésével, olyan kitétellel, hogy a rögzítések diszkrétek legyenek és ne tegyenek kárt a múzeum falaiban.
Korábban bármilyen rögzítés tömör falhoz igen durva beavatkozást jelentett: négyszögletes lyukat kellett kivésni a vakolatban és a falszerkezetben, majd pedig elhelyezni ebben egy pontosan méretre szabott fa elemet. A rögzítendő alkatrész ehhez a fadugóhoz lett végül hozzácsavarozva vagy szegelve. A végeredmény azonban gyakran nem volt szemet gyönyörködtető, mert könnyen megrepedhetett és megsérülhetett a vakolt fal. Akkoriban még nem működtek jól a hengeres alakú fatiplik sem, mert nem voltak elég puhák és képlékenyek ahhoz, hogy szorosan kitöltsék a hézagokat a furat fala és a csavar vagy szeg között. John Rawlings úgy vélte, kell, hogy legyen jobb, könnyebb és elegánsabb módja a falhoz való rögzítésnek. A Rawlpug tipli feltalálásával végül sikeresen oldotta meg a problémát, amely egy ragasztóval vagy állati vérrel összetapasztott jutából készült tipli volt. Gyakorlatilag nyolc szelvényből állt, amelyet gumi vagy ragasztóbevonat tartott egyben.
A Rawlplug tipli használatához először kézi vagy gépi úton egy a tiplivel megegyező méretű szabályos furatot kellett készíteni. Ezt követően a furatba helyezett tiplit a fal szintjéig be kellett ütni. A rögzítendő alkatrészt tartó csavart ez után tekerték be a tiplibe. Ahogy a csavar a behajtáskor haladt befelé, kifelé feszítette a tiplit, ami ezáltal erősen hozzászorult a furat falához.
Rawling elképzelése az volt, hogy mivel a tiplinek teljesen ki kellett töltenie a furatot már a csavar nélkül is, a „szétfeszülés által fog” majd a falban. Az elmélete tökéletesen működött. 1911-ben szabadalmi bejelentést nyújtott be a tiplire, melyre végül 1913 január 14-én szabadalmat kapott, így a 22680/11 szám alatt Rawlplug tipli oltalom alá került. A Rawlplug 1912-ben lett regisztrált védjegy. A szabadalom eredetileg 14 évre (1927-ig) szólt, de minden bizonnyal az első világháború kitörésének okán, az oltalmi idejét négy évvel (1931-ig) meghosszabbították.
A világ első fali tiplije csak az előfutára volt a cég további szabadalmainak, melyek forradalmasították az építőipart:
1926
Rawlhammer: az első szabadalmazott ütvefúró a világon
1934
Rawlbolt: az első mechanikus dübel a világon
1941
Rugós billenőanya: az első rögzítési megoldás gipszkartonhoz a világon
1941
Rawlnut: az első rezgésbiztos és korrózióálló rögzítőelem a világon
1948
Rawlanchor: szárgyas rögzítőelem gipszkartronhoz, amely forradalmasította a piacot
1919-ben a Rawling testvérek a cég Rawlplug ágazatát The Rawlplug Company Ltd.-re változtatták. Székhelye a Gloucester House volt Cromwell Road-on, míg a gyártó üzem a Lenthal Place-en.
A Gloucester House-t 1925 táján Rawlplug House-ra keresztelték át, amit kb. 1965-ig viselt. A kezdeti sikerek (1922-1945) nagy része komoly reklámkampányoknak volt tulajdonítható, melyeknek részeként egész oldalas hirdetések jelentek meg nemzeti napilapokban, világszerte vettek részt kiállításokon minden évben és a világ minden sarkában feltűntek az utazó termékbemutató autóik.
Nagyon szilárd rögzítésként reklámozták a Rawlplug tiplit. A reklámok a következőket ígérték: „egy közepes méretű Rawlplug tipli téglafalban megtart fél tonnát”, „nem lazul ki és nem zsugorodik”, „a legnagyobb Rawlplug tiplik – állványcsavarral – akár négy tonnát megtartanak”.
Maga a Rawlplug tipli és a márka kapcsolódó termékei világraszóló sikertörténet voltak. A ma ismert Rawlbolt dübel egy későbbi fejlesztés, melyet nagyteljesítményű rögzítésekre fejlesztettek ki betonhoz és téglafalhoz.
Az 1934-ben GB 444623 oltalom alá helyezett Rawlbolt dübel egy fém hüvelyből állt, mely hosszanti irányban négy szegmensre volt osztva, amelyek meghúzáskor kifelé feszültek. Mindezek ellenére mégis az egyszerű, de mindenütt megjelenő Rawlplug tipli az, amely révén a John Rawling által alapított cég örökre bevésődött mindenki emlékezetébe. Az 1950-es évekre milliókat használtak el évente a picike tipliből világszerte.
Az 1960-as évek fellendülése a növekedés korszakát hozta el a cég számára is, melyet országon belüli számos telephely változás is jelzett, és a termékpalettában is változásokat hozott magával a műanyagok elkerülhetetlen előretörése révén. 1967-ben a könnyen használható, de nem túl szép megjelenésű juta tipli mellett megjelent a kifinomultabb és színes alternatíva az első műanyagból készült Rawlplug tipli formájában. Ezek nem igazán különböztek a mai tipliktől: tipikus módon fel voltak hasítva a végükön, hogy könnyen szét tudjanak nyílni, volt négy bevágás az végükön, és volt rajtuk három kis fogacska, melyekkel a kapaszkodást biztosítottak a furatfalba.
1968-ban a Rawlplug központ a Surrey-beli Kingston upon Thames-ben volt. Számos költözés után 1988-ban a cég visszaköltözött Kingston upon Thames-be a London Road-ra, ahonnan 1999-ben a Glasgow-beli Thornlibank Industrial Estate-be költözött, ahol a mai napig is működik. 2001-ben megvásárolta a Rawlplug vállalatot a BPB Group és beolvasztotta az Artex-Bluehawk dekorációs termékekkel foglalkozó ágába, létrehozva az Artex-Rawlplug céget. A BPB ezáltal egy olyan vezető rögzítőelem és rögzítési rendszer gyártót tudhatott magáénak, melynek termékeit az építőiparban, barkács szegmensben és az ipar számos egyéb területén egyaránt használtak, 250 alkalmazottja és 2000 Decemberében 31 millió font forgalma volt. Az igazi áttörést azonban 2005 hozta a vállalat életében, amikor is a lengyel Koelner Csoport részévé vált. J. J. Rawlings ideje óta az első tulajdonos volt, amely az építőipari szektorban óriási szakértelemmel és sok évnyi gyártói és kereskedői tapasztalattal rendelkezett a rögzítőelemek és szerszámok területén. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy az új tulajdonos által képviselt üzleti értékrend kísértetiesen hasonlított és hasonlít a mai napig is ahhoz, amit a Rawlplug márkanév a megálmodása óta képviselt. Elsősorban a növekedés alapja az előremozdító innováció, mely a technológiai fejlődést és egyre nagyobb megbízhatóságot biztosítja, másodsorban pedig olyan jövőbe tekintés, ahol a Rawlplug egy elsőszámú márkává növi ki magát, amely világszerte kínálja termékeit és szolgáltatásait partnereinek. A jelenbeli márkanév, az új tulajdonosok irányítása alatt, töretlenül viszi tovább azt a szakértelmet, melyet a Rawlplug a rögzítőelemek és szerszámok területén az elmúlt 100 évben képviselt.
Kapcsolat
Ügyfélszolgálat + Tanácsadás
Kérdése van rendeléséhez vagy egyedi
termékajánlatot szeretne?
Telefon: +36 24 520 400
Hétfőtől csütörtökig 07:30-tól 16:00-ig
Pénteken 07:30-tól 15:00-ig
Kereskedői webshop ügyfélszolgálat
Kérdése van a webshoppal vagy webshopos
rendeléssel kapcsolatban?
Telefon: +36 24 520 400
Hétfőtől csütörtökig 07:30-tól 16:00-ig
Pénteken 07:30-tól 15:00-ig
Koelner Hungária Kft.
Cím:
2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos út 34.
GPS koordináta:
47.36306742922844, 19.116114039812008
Adószám: 12005143-2-13
Cégjegyzék szám: 13 09 111396
EU-s adószám: HU12005143
DUNS szám: 40-131-3705
